Dalmácia északi tengerparti nagyvárosa Zadar. Az óváros egy része egy félszigetre épült, melyet egy széles hídon át lehet a legrövidebben gyalogosan megközelíteni. Igazán hangulatos!
|
Zadar kikötője |
|
Jadrolinija járatok |
|
Vanília illatú, leanderes kikötő |
Szállásunk egy hétig feljebb a lankánkon volt, szép kilátással az Ardiára, a közeli szigetekre.
|
Kilátás a szobánkból a tengerre |
|
Irány az óváros a hídon át |
|
Egykori várostvédő falak maradványai |
|
A tengeri kapu |
|
Kopneni kapu a velencei szárnyas oroszlánnal |
A Nemzeti tér vagy Népek tere éreztette velem a leginkább a velenceiek hatását, olaszos-kávézós-fagyizós stílusa mindenkit marasztal. Mi is sok időt töltöttünk itt.
|
Működő óratorony a Nemzeti téren |
|
A fényesre koptatott jellegzetes köves utcák |
A Szent Donát templom téren is római kori feltárások mesélnek régi idők emlékéről. Egy sétány vezet a tengerpartra, ahol a fény és zene (tengeri orgona) játéka adhat meghitt perceket nemcsak naplementekor. (sajnos ehhez nincsenek képeim)
|
Szent Donát templom |
|
Fórum |
|
A tengerparthoz vezető sétány |
A várfalakon belül kutakat alakítottak ki anno a város vízellátásához. Az öt kút tere - melyet ilyen szépre csak sokkal később alakítottak át - alatt mély víznyelő tárnák húzódnak.
|
Öt kút tere |
Egy reggel korán keltünk és részesei lehettünk a városi piac forgatagának. Szeretek piacokon bogarászni, nézelődni, főleg, ha az egy más nemzet országában van, így is közelebb lehet kerülni az ott élőkhöz, szokásaikhoz. Gyümölcsök, zöldségek, elrakott befőttek mi szem szájnak ingere… be is vásároltunk sok finomságból, hogy még sokáig érezhessük odahaza a horvát ízeket.