"Mindig emlékezz rá, hogy a boldogság nem úticél, hanem az utazás maga"

2017. április 9., vasárnap

Neubeuern, régi ismerős az utcán

A krókusz-túra után hazafelé megálltunk Neubeuern pici településénél. Az óraátállítás “adott” nekünk időt a festett házak csendjét is magunkba szippantani.
Az 1981-ben elnyert Németország legszebb falvának címe nálunk ma is megállja a helyét. Ezért ha erre járunk és csak egy fél órára is, de megállunk.
Neubeuern vára, kastélya



A hegyre épült kastélyhoz most nem mentünk fel, a főtéren sétálgatva élveztük a napsugarakat.
Egyszer csak egy régi, már majd elfeledett ismerős tűnt fel előttem. Azonnal megismertem! Három évvel ezelőtt találkoztunk, amikor is felkísért bennünket a kastélyhoz vezető lépcsősoron.

Tömöttbundás mit sem változott, mintha megállt volna az idő három évvel ezelőtt.



Várnéző micót megdögönyözve betértünk egy házi sütire és a teraszról élveztük a tavaszi meleget.