"Mindig emlékezz rá, hogy a boldogság nem úticél, hanem az utazás maga"

2016. június 15., szerda

Egy csepp Andalúzia 3.


A szálloda falai között rengeteg veréb és fecske élt. Hangos csivitelésük, cikázásuk csak éjszakára szünetelt, de kora reggel már tudatták, hogy ez az ő életterük. A sok csatorna, lagúna, ártér a vizimadarak tökéletes élőhelye. Sirályok hangoskodtak, ha nem is láttam mindig őket, de jelen voltak.
Második utam a közeli folyóhoz vezetett, szerettem volna közelebbről is látni őket. Nem sok sikerrel, mert a bozótos kaktuszokat és egyéb tüskés növényeket is rejtett, szinte megközelíthetetlen területnek tűnt. Rendjén van, zavartalanul élhetnek. 
A folyóban egy ember állt térdig, valamit gyűjtögetett a vízből. Messze állt tőlem, hogy megfigyelhettem volna. Hiába, gumicsizmát nem csomagoltam az útra, meg bozótvédő ruházatot sem.





Egy csucsor (ebszőlő) féle






Ahol ennyi vizes rész található, ott rengeteg szúnyognak is kell lennie - gondoltam - és az első este be is bizonyosodott, hogy az ott élő szúnyogok a lehető legagresszívebbek, amikkel valaha is találkoztam.


Sirályok


Halászó gólyatöcs
Halászó szürke gém

Az apály-dagály jelenség nem csak az óceán arcán mutatott különbségeket, hanem az ártér is igen hamar kiürült vagy épp megtelt. Egy nap két keréken jártuk a környéket és a majd üres mederben ezernyi lyukat, hozzá ezernyi integető rákot figyeltünk meg. Pár óra múlva visszafelé a meder teljesen megtelve, a rákok a víz alá kerültek.

Apálykor



  
Hahó, itt vagyok!
A rákok megfigyelésekor hirtelen egy kis rák-rablót is lencsevégre kaptam. Őrült gyorsasággal ugrált a part mentén, így a képek nem lettek élesek. Kinagyítva azért jól látszik, amint ez a rágcsáló egy ollóssal a szájában menekül a biztos helyre.



A közeli Punta del Moral kikötőbe, ahol a Carreras folyó ömlik az óceánba a köveken temérdeknyi kagylóra leltünk, osztrigák, feketekagylók vegyesen. Az óceánparton vénusz-, fésű-, tátogatókagylók hevertek. Sokan gyűjtötték is őket apálykor. Ott láttam először ezt a szivar alakú puhatestűt is. Később vacsorára a tenger gyümölcsei között is szerepelt. Nem ízlett, vékony teste tele volt homokkal. A languszták vajpuha húsával semmiképpen sem ért fel.

Kagylótelepek





Tengeri szivarok
Halak csapatostól úszkáltak a folyó köves partja mentén a horgászok nagy örömére. Egyet kiszúrtunk, mikor kapása volt. Örömmel mutatta nekünk a horgraakasztottat.





Az óceán partján a homokban egy nap amit láttunk igen csak elcsodálkoztunk. Krokodilok, de mekkorák, micsoda példányok, mindjárt négy darab. Ilyet most láttam életemben először! :-)


Mindez homokból, ügyes kezek munkája!
Később sokkal kedvesebb reptílien keresztezte utunkat. Ő már félős is volt, előbb határozatlan kíváncsi, majd jobbnak látta elmenekülni.

Hosszú farkincája lelóg a képről :-)
Elegáns kék csíkos ruhában
Gyíkunk éjszakai rokonai a kis tapadós tappancsú gekkók az éjszakát létesítik előnyben a szaladgálásra. Sötétedés után tucatjával kapaszkodnak a napközben átmelegedett épületek falain.


 
A promenáde, a szállodák környéke gondozott, zöld fűvel, öntözőrendszerekkel ellátott, minden virul, virágzik. Az előszezon utolsó napjait élvezhettük csendben, nyugalomban.








Császárfa pompás lila virágai

Illatos leander sorok
Leanderek, murvafürtök, kaktuszok, hibiszkuszok, sétányrózsák, loncok, kefevirág bokrok, császárfák, levendulák, hajnalkák, hottentottafügék - amiket azonnal felismertem - az örökzöldek, olivák mellett.


Kefevirág
Hibiszkusz
Hottentottafüge
Nedve gyógyhatású, termése ehető


Szeretlek kaktusz :-)
Már a szállodához vezető úton felfigyeltemm az útszéleken magasodó, a napfényben aranysárgán fénylő virágokra magas fákon. Akkor még nem tudtam, hogy mi, mára kinyomoztam a grevillea  családhoz tartozó fákat fotóztam (magyar nevet nem találtam hozzá).


Gyönyörű

Kefeszerű virágzat
Tavalyi terméstokok
Levelei
Egy piros színű változata.