"Mindig emlékezz rá, hogy a boldogság nem úticél, hanem az utazás maga"

2014. július 6., vasárnap

Inn, az Alpok zöld folyója

Amióta az Inn folyó közelébe költöztünk, az attól a perctől fogva befolyásolja az életem. Nem csak azért, mert nap mint nap áthaladok a felette feszülő hídon és ezer arcát látom, hanem, mert annyi lehetőséget ad felfedezni. Bakancslistámon egy vágy végigjárni az Inn mentét a forrástól Lunghinsee (Svájc) egészen Passauig, míg a (mi) jó öreg Dunánkba torkollik.


Boglárka
Vadon nővő nyáriorgona
A három országon áthaladó 517 km hosszával az Alpok egyik legnagyobb folyójának számít. 
“Egy folyó nem csak víz…” hangzik el az Inn, az Alpok zöld folyója (Der Inn - Grüner Fluß aus den Alpen) című természetfilmben (német nyelvű), ami nálam sokkal szebben tudja bemutatni e folyó titkait, színeit, különböző arcát.


Napok óta aggódva figyelem a közelünkben az Inn partján kezdődő munkálatokat. Amikor a folyó mentén először a Sankt Leonhard forráshoz kirándultunk vettük észre ezt a figyelemfelkeltő táblát:


Miszerint tervbe van, sőt már megvalósítás alatt, egy új elkerülőút 43 m magasságban az Inn folyó egy viszonylag érintetlen részén a Sankt Leonhard forrás közelében. Sokan úgy vélik, hogy túlságos beavatkozás az itteni ökológiai rendszerbe.


Hatalmas földrostáló
Aznap a forráshoz kirándultunk és kicsit közelebbről szemügyre vettük a környéket. Most még minden a nyár virágaival terítve, egy-egy gazdálkodás a közelben, de a távolból munkagépek zaja hangzott, elnyomta a csendet, a madarak énekét. Már látszottak a területek, ahol a munkagépek elindultak.


katángkóró
imola
kigyószisz
ökörfarkkóró
apró harangvirágok
Talán az utolsó fotók egyike a még elkerülőút nélkül tájról

Az Inn ártere






Saját videó a természet hangjairól:


 
Magányos kócsag

Megtöltöttük üvegjeinket a Sankt Leonhard forrásnál és szaporáztuk lépteinket hazafelé. De az utunkba eső vad cseresznyefát nem hagyhattam ki. Apró gyümölcsei nagyobb borsószemre hasonlítottak, feketén mosolygott, érdekes édes-fanyar íze csak nekem ízlett, párom nem díjazta. Eső épp megmosta, csak szednem kellett.
A gyalogút széléről még gyorsan szedtem a vadon növő épp virágzó kakukkfűből is, estére jó volt a vacsorához a gombára, zamatos íze sokkal intenzívebb a cserepes kakukkfüvemnél.


kakukkfű