"Mindig emlékezz rá, hogy a boldogság nem úticél, hanem az utazás maga"

2015. július 14., kedd

Almbachklamm, a szalamandrák völgye

Berchtesgaden hegyei között húzódik egy kanyargós szoros vízesésekkel, Almbachklamm. Egy tv műsorban láttam, azóta szerettem volna élőben is megélni, végigjárni. 
Nagy meleget ígértek aznapra, gondoltuk a vízesések mellett a szorosban elviselhető lesz a hőség és barátainkkal nekivágtunk az útnak.
Berchtesgadentől 10 percre (autóval) a Kugelmühle fogadója volt a start és a Theresienklause lett volna a cél, majd vissza. Erről később. 
Könnyű túra, ca. 200 m szintkülönbség, csak a nedves, csúszós részekre kell figyelni. Tériszonyosoknak nem ajánlom! Az út többnyire korláttal biztosítva van, több lépcső, hidak vezetnek felfelé, néhol alagutak.

Kugelmühle
Start alul középen, cél fenn középen
A 3,00 Eurós belépő a rendszeres karbantartásért, a biztonságért igen elenyésző ár. A természet, a csend, a (fel)friss(ítő) levegő megfizethetetlen. Ráadás a flóra és fauna!

Almbachklamm -  a szalamandrák völgye
Reméltem, hogy szalamandrát is fogunk látni, ha nem is kapitális példányokat - itt ugyanis gyakori a 20 cm-es példány is  - de legalább egy kicsit. Az esély rá minimálissá csökkent, nagy meleg, napok óta eső hiány, mind rontott a helyzeten.
Ezt a sárga foltos, mérgező anyaggal védekező kétéltűt németül Feuersalamander-nek hívják. Feuer tüzet jelent, nevét azért kapta a tűzről, mert a középkorban azt hitték róla, hogy ha a tűzbe dobják, akkor azt kioltja. Micsoda barbár babona, jó hogy valamelyest “megvilágosodtunk”.

Az első szalamandra, vagy 2 m hosszú... :-)
Figyeltem az erdő alját és először vadon növő erdei cilkámenekre bukkantam. Hónapokig nyílnak nyártól késő őszig.

Erdei ciklámen

Kevés víz az Almbach patakban
Az elsőt én építettem
Irány a szoros!

A sziklákon csorgott alá a víz, melyet a mohaszőnyegek szűrőként tisztítanak, fantasztikus formákat mutatva. A kőzet többnyire mészkő és dolomit, rokon tulajdonságokkal. Mégis a dolomit lényegesen több magnéziumot tartalmaz, aminek keménységét, durvaságát köszönheti, nem fog elkarsztosodni. Hátránya, hogy fagyponton hamar szétmálik. Ennek oka, hogy a szorost minden év májusával nyitják meg, addig a rögelszállítás, az utak tisztítása, a hidak megerősítése egy rendszeres feladat az itt élőknek, hogy a kirándulók az év hátralévő részében biztonságban túrázhassanak.

Csorog a víz a sziklafalakon

Nem gyönyörű?

Gömbölyűre kimosott sziklákban öblök
Havasi bérclapu, hamarosan teljes pompában nyílik


Törpe harangvirágok

Volt, hogy az út a sziklák alatt haladt, ahonnan a nyakunkba csöpögött a hűs frissítő.



Hihetetlenül tiszta víz szaladt alá a szorosban. Nagy mennyiségben különösen szép smaragdzöldes színe csillogott a napfényben. Feljebb haladva a napon egyre melegebb volt, jól esett a vízesésekben megmosakodni. Egy kis *lagunában* térdig belemerészkedtem, jó volt magamat lehűteni, de nem tartott soká, jöttem is ki, igen csak hideg volt a víz. Voltak bátrabbak, ők alá is merültek. Csapatunk  többi tagja (németek) nem próbálták ki a vizet. :-)




Nagy páratartalom, mohás fák



Sötét lila erdei harangláb
Kiváló ásványok
 

Zöld szem

Nőszőfű, még bimbós állapotban
Egy árnyasabb részen hirtelen egy csodára találtam. Most először láttam apró erdei turbánliliomot. Apró kis virágai tüneményesen húzódtak meg a magas fűben. Tudtátok, hogy hagymáját Szibériában megeszik?

Erdei turbánliliom


Egy alagút, 166 cm belmagasság
A sűrűbb füves hegyoldalakban rengeteg apró fehér virágot fedeztem fel. Igen hasonlatosak a díszgyertya virágaira. Idehaza aztán azonosítottam, az ágas homokliliomról van szó.

Ágas homokliliom

Egy orchidea vadon, szúnyoglábú bibircsvirág







Elérkeztünk egy hegyoldalhoz, ahol végig tűzött ránk a Nap. Alig árnyék, csak hőség. Nem segített a víz sem, a cappy a fejünkön sem. Vissza kellett fordulnunk, nem kockáztattunk. Megbeszéltük, hogy nyár végén befejezzük ezt a túrát a kitűzött célig. Hisz szalamandrát sem láttunk, talán legközelebb sikerül az is! Vissza a Kugelmühle fogadóhoz.


A fogadó egy régi hagyományt őriz és mutat be. Sosem hallottam még erről, nagyon érdekes!
A márvány kövekből kisebb nagyobb darabokat választanak le, beillesztik egy kőmalomba és a víz erejét felhasználva őrlik, csiszolják golyóformára. E szakma/foglalkozás 1683-ra nyúlik vissza és az egyik legősibb Bajorországban.
A fogadó melletti kioszkban megvehetők a kisebb nagyon csiszolt márványgolyók. Nincs két egyforma, mind unikát.



A kőmalom termékei

A parkolóban az autó hőmérője 42 fokot mutatott...