Az autópálya mentén kék, rózsaszín és fehér pillangósvirágúak, az erdei csillagfürt oldja az unalmas utak melleti suhanást. Nagymamám babvirágnak hívta, jól emlékszem rá.
Mintegy 700 km- re a hegyeinktől sík vidékre érkeztünk. Itt már nem olyan zöld minden, mint nálunk. Száraz füves rétek, olykor elsárgult búzamezők fogadtak. A mélázó csendbe a modern szélmalmok halk surrogása vitt némi monotóniát.
Sík vidék, amíg a szem ellát |
Úgy tűnt itt minden egyszerre virágzik. Festői pipacsos-búzavirágos mezők mellett, nyílott a bodza, az akác, a hárs, a jázmin, a levendula, a pünkösdi rózsa.
Nem kirándulni mentünk, de egy reggelbe belecsempésztük Neuruppin egy-egy pillanatát. A Berlintől 60-70 km-re húzódó Neuruppiner Land egy csendes környék, sok-sok tóval, madár- és növényvilággal.
Reggeli tollászkodás |
Szárcsa bébi |
A vízparton nyárfák, hársok magaslottak, a vízbe fűzfák bóbiskoltak.
A tó rengeteg lehetőséget ad a vizisportok kedvelőinek. Kajak, kenu, vitorlás sportklubbok mellett a turista is bőven válogathat az egy órástól az egésznapos hajókirándulásig. Sőt, amit legközelebb ki is próbálunk a zsilipes hajókázás. Amikor a hajót egy zsilipgarázsba vezetik, azt ott több méter magasra duzzasztják vagy épp apasztják és onnan áthajózhat a magasabb vagy épp alacsonyabb szinten levő tóra.
Tóparti sétánkkor már messziről hivogatott egy magas, fényes-fémes építmény.
Ezüstösen csillogó Parzival |
A nemesfém szobor egy lovagot Parzival-t ábrázolja egyik kezében szélmalommal, másikban a túlélés szimbóluma Arche (bárka). A német művész Matthias Zágon Hohl-Stein üzenete a 17 m tó fölé magasló Parzival szoborral, a felismerés és visszatekintés szimbóluma, ebben az esetben a német példából okulásra...
Parzival (Parsifal) odahaza a zenekedvelőknek Richard Wagner háromfelvonásos művéből ismerősen csenghet. Wagner a középkori költő Wolfram von Eschenbach eposzából merített, a hőst Parzival-t tőle “kölcsönözte”. A verses regény keletkezése a 13. századra tehető.
Neuruppin a középkorban Észak-Németország legnagyobb városai közé tartozott. A történelem során a város többször leégett és újjáépült. Ami a középkorból megmaradt a St. Trinitatis teplom (1246) két kápolna, egy egykori kórház és a város falai nyomokban. Ami azonnal feltűnt az egészen más építkezési stílus. Az épületek többnyire vörös klinkertéglából épültek, egyedi hangulatot adva a városnak.
Szerelem-lakatok fája |
Egykori tejgazdaság épülete, ma irodaház |
Dolmányos varjú |
“Nem igazán ismerjük magunkat, egy éjszaka alatt mássá leszünk, jobbá vagy rosszabbá ” Theodor Fontane
Fontane termálfürdő |
Kering egy-két misztikus legenda is a város körül. Anno egy vallásos nőt megöltek és ő visszajár kísérteni csütörtökönként az óváros egy épületébe éjjelente 23:21-kor hallani a sikongatását. Egy másik legenda szintén egy nőhöz fűződik (no ná!), akit házasságtörés miatt élve befalaztak. Egy eredeti városfal egy darabjában egy templomkert tövében (hol másutt?) látható egy nő képe. Brrrrr…
Ez a bejegyzés mint egy előétel legyen most, a főétel picit várat még magára, már most látom, hogy változatos lesz!