El Puerto de Santa María
Jól lehet a név nem mindenkinek ismerős, de ha azt mondom, hogy Christoph Kolumbus (eredeti nevén, mivel olasz volt Cristoforo Colombo) innen indult egy alkalommal a kelet meghódítására, - ami ugye nyugatra vitte. Ezért is jó elindulni valamerre... - akkor már mindenki be tudja azonosítani.
Úgy még érthetőbb a dolog, ha figyelembe vesszük, hogy az 1400-as években El Puerto de Santa María nagyobb és ezért frekventáltabb volt, mint Cádiz, ahonnan két következő útja vezetett a nagy utazónak.
A Monasterio de la Victoria (kolostor) előtti parkolóban tettük le az autónkat és indultunk a város felfedezésének.
 |
| Monasterio de la Victoria |
Fejünk felett gólyák köröztek és mutatták az utat. Valahol csak megtaláljuk a fészküket...
Mágnesként vonzott, amiről elsőként azt hittük egy kis park, aztán kiderült egy középiskola udvara.
 |
| Av. de la Estación |
 |
| Plaza de los Jazmines |
A 18. században épült kolostort ma hotelként használják megtartva andalúziai stílusát. Na ná, hogy fésűkagylós a homlokzat!
 |
| Monasterio de San Miguel hotel |
Ahogy már megismertük más városokban is, kedves zöld terek színesítik az utcákat, hívnak vendégül egy pihenőre.
 |
| Plaza Isaac Peral |
Ebben a városban sem használtunk sem térképet sem más segédeszközt a tájékozódáshoz. A gólyák oda vezettek bennünket, ahová kellett, a Plaza de Espana-n találtuk magunkat. Egy kamino állomás is a Mayor Prioral templom.
 |
| Mayor Prioral Templom |
A csodaszép gótikus épület első írásos dokumentumai 1486-ig visznek bennünket vissza az időbe. Az eredeti épület gótikus - belül azonnal felismerhető - majd később a külső bejáratot átépítették a barokk “oltárkép-homlokzatává”.
 |
| Itt laknak a gólyák is, de még mennyi! |
A tér minden oldalán lehetőség van egy kávézóba vagy egy tapas-bárba betérni és a hely szellemét kísérteni. Mi a templom előtti kis piacot részesítettük előnybe, ahol helyiek saját termékeiket értékesítették, egy üveg mézzel lettünk gazdagabbak.
Hamarosan elértük Spanyolország harmadik legnagyobb bikaviadal arénáját, a Plaza de Torros-t.
 |
| Plaza de Torros |
Hemingway, aki szintén nagy Andalúzia imádó és ismerő volt szívesen látogatta e véres előadásokat. Így írt róla: “A bikaviadal nem sport a szó angolszász értelmében, azaz nem egyenlő esélyű vetélkedés a bika és az ember között, erre még csak kísérlet sem történik.
Inkább tragédia, amelyben a bika halálát játssza, jól vagy kevésbé jól a résztvevő bika és ember, és ebben a tragédiában az emberre veszély, a bikára biztos halál vár.”
Most tudtam meg azt is, hogy kezdetben a bika előtt tartott köpeny fehér volt. Mindig véressé vált, ezért változtatták meg a színét egy idő után pirosra.
Spanyolország legszebbjének mondott arénáját tavaly Sevillában sikerült kívül-belül megnéznünk, ettől most itt eltekintettünk.
El Resbaladero, az egykori halpiac cirádás épülete - rajta a hallal - sejtette, közeledünk a kikötő felé.
 |
| Egykori halpiac |
El Puerto de Santa María Guadelete folyója mellett haladtunk tovább és a párhuzamos utcák házairól néhol eltűnt a pompa. Szegényesebb lakóházak, raktárak, kikötői dokk jelleget kölcsönözve a környéknek.
 |
| Guadelete folyó partján |
 |
| Hangos utca, mint a búcsúkban |
 |
| :-D |
 |
| Espíritu Santo templom 1851-ből |
 |
| A már tavaly megismert grevillea |
 |
| Guadelete kikötői |
A folyó partján épp bolhapiac volt aznap. A rekkenő hőségben egy frissítő után igyekeztünk is tovább. A távolban már láttuk a strandokat és újabb kikötőket.
Nagyon jó kilátás nyílt innen a közeli Cádiz déli részét San Fernando várossal összekötő hídjára, a Puente de la Constitución de 1812.
Egy nagy mandulafenyős erdőn átautózva értük el az üdülőövezet egy nívósabb környékét. A kikötő színesbe váltott és lelki szemeim előtt már láttam is a nyári forgatagot, mely megtölti a partot, a kávézókat, tapas-bárokat. Mi az előszezon csendjében élvezhettük azt.
 |
| Mandulafenyős erdők |
 |
| Puerto Sherry |
 |
| Playa de la Muralla |
 |
| Egykori várfal a strand mellett |
A védett Playa de la Muralla lehetőséget ad a strandolásra, itt válogatni lehet a tengerparti éttermek között, sőt gasztronómiai kuriózumokat is kínálnak erre...
Le ugyan nem teszteltük az andalúz Palacinka magyarságát, inkább a helyi ételeket részesítettük előnybe, mégis igen megörültem hazai finomságunk nagy hírének. (Bernie, ez még nem az a magyarság, amiről beszéltem. Ez csak "ízelítő", később jön!:-))
 |
| Viszlát Playa de la Muralla! |
 |
| Hottentottafüge |
Folyt. köv.