Ocean World pár percre a szállásunktól volt található. Hatalmas kalandpark főleg vízi állatokkal, papagájokkal és némi hüllővel.
Újdonsült barátaink mindenáron szerettek volna a delfinekkel egy medencében tartózkodni, testközelben lenni. Mi kettős érzéssel bólintottunk rá a delfinárium megtekintésére, megígértem, hogy én leszek a fotós.
Cirkusz és állatkert számunkra a horror, mert igen sok esetben nem az állatoknak megfelelő a tartás. (Már amennyire egy ketrecben vagy akváriumban lenne egy állat helye…) Azt gondolom egy delfinárium sem áll túl messze a fent említettektől. Az elv és a kíváncsiság harcolt bennünk. Nos, a kíváncsiság győzött, de a delfinekkel úszást elutasítottuk. Abban egyeztünk meg, hogy majd én fotózom a barátainkat, ahogy ők a delfinekkel a medencében lesznek. Mi a parkba egyszerű belépőt vettünk. Természetesen az ott élő állatok igen érdekeltek.
A hegyoldalba épült park közvetlen az óceán partján gyönyörű helyen van.
A belépővel kaptunk egy aznapi programsort, hol mi található, hol, mikor milyen bemutató nézhető meg és nyakunkba vettük a parkot.
Elsősorban ajánlották a delfin showt, oroszlánfóka és cápa bemutatót. Lehetett egy medencében (!) búvárkodni különböző halak közt, csúzdázni vagy a papagájokat és leguánokat meglátogatni. Barátaink delfines találkozása után készítettem egy rövidke felvételt, amint a delfin hagos énekkel elbúcsúzik a látogatóitól.
Természetesen a delfin show volt a legnagyobb szenzáció a parkban. Iszonyatos hangerő, zene a műsor alatt, ami szerintem csak néhány embernek volt jó. (Kicsit olyan érzésem volt, mint a King Kong filmben, amikor a nagy majommal a városban a showműsor csinálták.)
A delfinek értelmi képessége köztudott, játékos lényükről most személyesen is meggyőződhettünk. Hihetetlen precizitással dolgoznak kézmozdulatokra, füttyjelekre. Egy szóval bámulatos, mégis a kétség bennem, jó ez a delfineknek is?
A legkedvesebb fotóim egyike a kislány és a delfin.
Rövid sztori. A show után a medencék melletti nyílt tusolónál mosakodott le ez a kislány is, ott álltam mellette. Azt figyeltem, hogy hajáról peregtek le a vízcseppek, anélkül, hogy vizes lett volna.
A különböző medencékben elválasztva “pihentek” a delfinek. Amikor a stégeken megjelentek a gondozók, akkor nagy ugrásokkal produkálva jelezték, hogy itt vannak és kérnek a halcsemegékből. Ami még feltűnt, hogy minden egyes delfinnek saját névre szóló halas hűtőtáskája volt.
Az oroszlánfókák műsorába is egy rövidke pillantás. A fotók számomra értékesebbek.
A hímek tömege elérheti a 200-350 kg-ot is. Úgy saccolom ez a példány is akörül lehetett. A nőstények kedves fürgeséggel tették amire tanították őket.
:-P |
Koncentrálva |
Az ugrás egy pillanata |
Az idomított műsorok után megnéztük az akváriumok lakóit is.
A rettenthetetlen cápa |
Pihenő ráják |
A vizivilág után a szárnyasokhoz tekintettünk be, ami igazán vicces volt. Tetszett, hogy a papagájketrec belépte előtt és kilépéskor is fertőtlenítős adagoló volt kitéve a látogatóknak.
A kis papagájokat betanították arra, hogy a látogatók kezébe, fejére, vállára szálljanak. (Aki madárfóbiás kerülje a terepet, itt ugyanis ellepnek a papagájok!) Na, nem csak úgy, adnak a kezedbe eleséget és akkor megkezdődik a “harc”. A sok kis karom és csőr a tenyeredben, a szárnyverdesés hozzá a hangos csivitelés egy felejthetetlen élmény, érzés marad.
Majd következtek a nagy madarak, ara és társai. Pompás színek! Nem csoda, hogy az egész karibiki világ ilyen schrill, színes, hangos...
Kis sárkányok - a leguánok |
A leguánokat csak üvegen keresztül lehet megszemlélni. Itt csend honolt, lenyugodtak a kedélyek és indultunk szállásunkra vissza.
Most először - és utoljára - tettem látogatást egy delfináriumban. Sok benyomással, élménnyel és konzekvenciával raktározom el az ott töltött napot.