A partszakaszok sokszínűsége mindvégig elbűvölt. Sokat és hosszan gyönyörködtünk benne, a szél dudált, fehér és szürke felhők költözőmadárként vonultak, néha a hullámok csapdostak, a horizont gömbre görbült a távolban...
 |
| A szakadék szélén |
 |
| Egy távoli kőfejtő lépcsői |
A sziget legmagasabb hegyére az Ida-hegyre (közel 2.500 m) nem mentünk fel, de 1.000 m körül jártunk. A csúcsok völgyei feletti termikkel ragadozómadarak kőröztek.
Ezen a magasságon más volt a növényzet is. Egy hanga szerű lilásan nyíló bokorra találtam.
Krétán is a kecske, esetleg a birka a leggyakoribb, legszívósabb (házi)állat, de erre elkerített részeken legelésztek. Míg Rodoszon szabadon, akár az út szélén, strandon is kéregettek a turistáktól.
A Mirabello-öböl mentén elsuhantunk a kr. előtt 1700-1400 között épült Gournia alapkövei mellett. Amikor Pacha Ammos kis településéhez értünk, érdekes napsugár játék volt látható a horizonton.
 |
| Gournia |
 |
| Pacha Ammos házai |
A településtől egy ugrásra közvetlenül a parton szintén egy templom állt. Zárva volt.
A parszakasz fekete köveit vad hullámok hangosan csapdosták. A majd kiszáradt mélyedésekben a tenger sója gyűlt össze. Nagyon tömény volt, megkóstoltuk.
 |
| Tengeri só |
 |
| Sós vizet kedvelő virág |
