"Mindig emlékezz rá, hogy a boldogság nem úticél, hanem az utazás maga"

2014. október 21., kedd

Rodosz, a napfény szigete 1.

Régi olvasóim tudják, hogy igen kedvelem a repülést. Egy nyaralás repülővel számomra mindig dupla öröm, maga a repülés élménye, felismerni, meghatározni odafentről valamit. A világ odafentről (is) egy csodás dolog, ennek az érzése számomra tele katarzissal.
Külön öröm, ha a repülési idő napfelkeltére vagy napnyugtára esik, játék a fényekkel.
Rodoszra, a napfény szigetére vitt a repülőnk és már akkor útra keltünk, amikor "ő" még szunyókált, ébredezett...

A felkelő nap fényében egy szemközti repülő vörös csíkot húz
A nap fénye megvilágítja a hófehér sűrű felhőket, olykor egy-egy hegy csúcsa átszúrja a felhőtakarót.





A felhők alá ereszkedés után az első görög szigetek, amelyeket felismertem:
 
Kampos és Pátmos szigetei
Kos
Kos reptere
Szállodák Kos tengerpartján


Egy török félsziget Kos közelében
Symi szigete

Panormitis öböl Symi szigetén
Rodosz kikötői
Rodosz óvárosa
Keleti tengerpart szállodákkal

Rodosz fővárosának neve megegyezik a sziget nevével, a sziget legészakibb csücskén található. Közelében a repülőtér, ami nem érte el az “érdemes lefotózni” kategóriát.

Rodosz
A napfény szigete címre tökéletesen rászolgál a sziget, az év 365 napján 300 napot sütkérezhetünk, tettük mi is, már elviselhető fokon (levegő 25-29 fok, tenger 23-24 fok).
A sziget a Dodekanészosz-szigetcsoport legnagyobb tagja, és a negyedik legnagyobb görög sziget. Rodosz neve az ógörög rózsa szóra vezethető vissza, valószínüleg a gránátalma virágáról kapta. A fát vagy bokrot gyakran láttuk mindenfelé. Október elején töltöttünk el ott 8 napot, amikorra már a gyümölcsök csüngtek a fákon a virágok helyett.
Úgy képzeltem, hogy virágokat úgy általában már nem igen fogok találni a szigeten, májusban biztos pompás arcát mutatja a környék. Valóban, az aljnövényzet kiégve várt, száraz virágok tömege a kövek között, mindenütt öde, mégis itt-ott felfedeztem egy-egy szépséget!
Fenyőfélék, tuják, virágzó tamariskák, olajfák, füge, datolya, citrom és mandarin mellett több helyen platánfákkal találkoztunk.
A hibiszkuszok, a leanderek, kefevirág és a sokszínű bougainvillea most is mindenfelé pompáztak még vagy ismét. Zöld fű, sétányvirágok kizárólag az öntözött szállodák területein voltak láthatók.
Szállodánk a déli parton Kiotari településén, közvetlenül a tengerparton fekszik. Tengerrenéző szobánkból éjjel a telihold, reggelente a vörösen felkelő nap üdvözölt.












A tengerpartról, a zöld mögött áll a szállodánk
A szállodának volt egy kandúrja, Zeusznak hívtam. Tudatában lehettett egyedi jó dolgának, mindenki csak neki kedveskedett, ha kedve támadt játszadozott, rohangálát, egyébként méltóságtejesen feküdt a virágok között.



Zeusz