Régi olvasóim tudják, hogy igen kedvelem a repülést. Egy nyaralás repülővel számomra mindig dupla öröm, maga a repülés élménye, felismerni, meghatározni odafentről valamit. A világ odafentről (is) egy csodás dolog, ennek az érzése számomra tele katarzissal.
Külön öröm, ha a repülési idő napfelkeltére vagy napnyugtára esik, játék a fényekkel.
Rodoszra, a napfény szigetére vitt a repülőnk és már akkor útra keltünk, amikor "ő" még szunyókált, ébredezett...
|
A felkelő nap fényében egy szemközti repülő vörös csíkot húz |
A nap fénye megvilágítja a hófehér sűrű felhőket, olykor egy-egy hegy csúcsa átszúrja a felhőtakarót.
A felhők alá ereszkedés után az első görög szigetek, amelyeket felismertem:
|
Kampos és Pátmos szigetei |
|
Kos |
|
Kos reptere |
|
Szállodák Kos tengerpartján |
|
Egy török félsziget Kos közelében |
|
Symi szigete |
|
Panormitis öböl Symi szigetén |
|
Rodosz kikötői |
|
Rodosz óvárosa |
|
Keleti tengerpart szállodákkal |
Rodosz fővárosának neve megegyezik a sziget nevével, a sziget legészakibb csücskén található. Közelében a repülőtér, ami nem érte el az “érdemes lefotózni” kategóriát.
|
Rodosz |
A napfény szigete címre tökéletesen rászolgál a sziget, az év 365 napján 300 napot sütkérezhetünk, tettük mi is, már elviselhető fokon (levegő 25-29 fok, tenger 23-24 fok).
A sziget a Dodekanészosz-szigetcsoport legnagyobb tagja, és a negyedik legnagyobb görög sziget. Rodosz neve az ógörög rózsa szóra vezethető vissza, valószínüleg a gránátalma virágáról kapta. A fát vagy bokrot gyakran láttuk mindenfelé. Október elején töltöttünk el ott 8 napot, amikorra már a gyümölcsök csüngtek a fákon a virágok helyett.
Úgy képzeltem, hogy virágokat úgy általában már nem igen fogok találni a szigeten, májusban biztos pompás arcát mutatja a környék. Valóban, az aljnövényzet kiégve várt, száraz virágok tömege a kövek között, mindenütt öde, mégis itt-ott felfedeztem egy-egy szépséget!
Fenyőfélék, tuják, virágzó tamariskák, olajfák, füge, datolya, citrom és mandarin mellett több helyen platánfákkal találkoztunk.
A hibiszkuszok, a leanderek, kefevirág és a sokszínű bougainvillea most is mindenfelé pompáztak még vagy ismét. Zöld fű, sétányvirágok kizárólag az öntözött szállodák területein voltak láthatók.
Szállodánk a déli parton Kiotari településén, közvetlenül a tengerparton fekszik. Tengerrenéző szobánkból éjjel a telihold, reggelente a vörösen felkelő nap üdvözölt.
|
A tengerpartról, a zöld mögött áll a szállodánk |
A szállodának volt egy kandúrja, Zeusznak hívtam. Tudatában lehettett egyedi jó dolgának, mindenki csak neki kedveskedett, ha kedve támadt játszadozott, rohangálát, egyébként méltóságtejesen feküdt a virágok között.
|
Zeusz |