"Mindig emlékezz rá, hogy a boldogság nem úticél, hanem az utazás maga"

2014. június 14., szombat

Malcesine (2.)

Mivel szállásunk Malcesine-ben volt, ott is töltöttük a legtöbb időt. Hajnalonta itt is rigók ébresztettek, mint otthon, de a háttérben a hullámok csapódása, a sirályok sírása és a bódító jázmin illat tette mediterránivá a hangulatot. Ha pár héttel korábban jöttünk volna, akkor a nyíló olajfák is ezt idézték volna elő. :-) Épp elnyíltak.



Volt hogy gyalogosan, volt hogy bicóval jártuk be a városka utcáit. Már 15,- Euróért lehet jó kis bicókat bérelni egész napra és lehet kerekezni a part mentén. Az utakon keresztbe-kasul, ahogy sok bicós és motoros teszi, az autósok nem oly nagy örömére…
Kellemes 23-26 fok meleg volt, pont az, ami kirándulásra, városnézésre nekünk megfelelő.
 








Egy halas/horgász múzeum

Kapitális kecsege


Halakért persze nem kell a múzeumba menni. Van itt bőven a tóban is, kimerészkednek egész a partra a sekély vízbe. Esténként figyeltünk pár horgászt, alig győzték a három horogról leszedni a sok kapást.


Persze én nem is annyira a halakra koncentráltam - azt meghagytam a páromnak - engem nem más, mint a sok szép kavics ejtett rabul. Gondolhatjátok, hogy anélkül nem jöttem haza.:-) 
Órákig tudtunk ülni a parton és hallgatni a hullámok verődését, a kavicsok surlódásait (zene füleimnek), amik aztán gyönyörű simára csiszolódtak. A hangulatot meg is örökítettem egy röpke video erejéig, hallgassátok csak...

 

A legszebb kavicsok...


A hegyekből alázúduló - a tó ezen oldalán a Monte Baldo hegységből - kristálytiszta patakok víze tölti fel a tavat hűs, friss vízzel.

Monte Baldo havas csúcsa
 

Szépséges víztároló


 
A tiszta, oxigéndús víznek köszönhetően nem csak a halak érzik itt jól magukat, hanem a különböző vizimadarak is. Sajnos mindig akad turista, aki előszeretettel eteti a madarakat mindenféle emberi táplálékkal és bele sem gondol, hogy mennyi kárt okoz e tettével.



Búvár vöcsök

Hattyúbébik


Sirályok

Már az első nap megpillantottunk a tavon egy magányos hattyút, egyedül úszkálni. Másnap egy hattyúmamát kilenc kicsinyével. Mondtam is a páromnak, úgy tűnik mintha a hattyúcsalád szétszakadt volna egymástól. Örültem, amikor még aznap este együtt láttam őket békésen vacsorázni a part mentén.

A magányos hattyú

Együtt a család

 
Egy délutáni sziesztánkkor érdekes megfigyelésnek lehettünk tanúi. Szárcsa fiú buzgó alámerülésekkel gyűjtögette a tó fenekéről a zöld növényeket majd odaúszott egy motoros gumicsónakhoz felugrált a kis létrán és átadta párjának a fészeknek szánt gyüjteményt a csónakba. Nagyon dolgoztak, hosszasan figyeltük a fészekrakás menetét. :-) Örülhet a csónak tulajdonosa, hamarosan lesz egy fészekalj szárcsája! :-D

Irány a csónak

Fel a létrán

Anyának leadni az árut

Egy fotó erejéig visszapillantás

Újabb kör

Következő állati megfigyelésem a gyíkoknál történt, benn a városban. Aznap nagyon meleg volt, a hőmérő szála karcolta a 30 fokot. Ilyen eseményben még nem volt részem, a perzselő napról is megfeledkeztem. Valószínű, hogy a gyíkok szerelmi jelenetének lehettem részese... A nőstény gyíkocska mellső lábával izgatottan integetett a hímnek, ő pedig válaszul a nőstény farkatövét harapdálta. Hol eltűntek a rések között, hol kijöttek a járdára, az sem zavarta őket, ha egész közel mentem.
 



A hím

A nőstény

Az olaszoknál a verebek is paradicsomszószt esznek :-)

A part mentén utunkat folytatva mentünk a belvárosba, a vár környékére. Több ház és villa zárva volt, esetleg üresen, elhagyatottan állt. Valamikori fénykorából a dús növényzet mögül azért még felsejlik egy s más...

Egy bronz szobor a parton




A sirályok vették birtokba
 





Ami a belvárosban nekem nagyon teszett a kavicsokkal kirakott utcák, sikátorok. Ez egyébként gyakori a tó környéki városkákban, falvakban. Nehezebb ugyan közlekedni rajta (magassarkút viselő hölgyek hátrányban, jó, hogy nem vagyok érintett) főleg, mert Malcesine a hegyoldalba épült, lejtős-emelkedős, de a hangulata varázslatos.
Felkerestük azokat a helyeket, ahol két éve jártunk, szinte semmi sem változott.
 
Malcesine szimbóluma a vár











Siora Veronica - mint két éve








A vár, a város és a mögötte meghúzódó Monte Baldo hegyek (2218 m) látképei a tó felől, egy hajókirándulás alakalmával. Erről majd később lesz szó.




Scaligeri vár





 

21 megjegyzés:

  1. Gyönyörű és érdekes fényépek! De jó, még hajókiránduláson is voltatok! Én megvsztem egykor azokért a csiri-csáré színes kerámiákérrt, vettem is ott Malcesinében 3-4-et, amikat azóta sem használok. :-)
    Nem is tudtam, hogy az olajfáknak van illata, de most, mikor otthon voltam BP-n, a közelben virágzott egy amolyan vad olíva és iszonyúan erős, finom illata volt.
    Jó a hullám-kavicshangos videó, és gondolom, jó sok kavicsot gyűjtöttél.
    A Monte Baldora nem mentetek fel?
    üdv

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, intenzív illata van az olajfáknak is, én nagyon szeretem (azt is).
      Hát, nem állt szándékomban a Garda-tavat elkavicstalanítani, de gyűjtöttem :-)
      Nem, Flögi, hegyeket nem másztunk, vízszinten maradtunk.
      Üdv.!

      Törlés
  2. Te jó ég! nem tudom hányszor néztem végig a képeket...egy csoda szépségű hely, habzsoltam a látványt.
    Huhh, ez lenyűgözött.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen nagyon. Én is újra és újra nézegetm a képeket, hozzá olasz zenét hallgatok, hogy még éljen bennem egy ideig. :-)
      Köszi Orsi :-)

      Törlés
  3. Nagyon hangulatos!!!
    Ó, egy olyan elhagyatott villába majd beruházok... :)))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De jó Jenever, akkor majd megyek Téged meglátogatni és gyűjtünk kavicsokat! :-)

      Törlés
    2. Akkor ezt megbeszéltük :)

      Törlés
    3. hahóóóó, aztán ki ne szedjétek már a Garda tó összes kavicsát :D azt az irgumburgumját :D

      nah, most kemény vótam :D

      Törlés
    4. :-D nem, nem Orsi, hagyunk az utókornak is!

      Törlés
  4. Jaj,nekem! :))))) beleszerettem ebbe a városkába! Pont nekem való! Hátha egyszer...)
    A szárcsák tüneményesek.:) remélem,hogy a csónaktulaj nem bántja majd őket.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az elhiszem Mamka, én is beleszerettem.
      Remélem, hogy a szárcsabébik gond nélkül nőhetnek ott fel! :-)

      Törlés
  5. Hát ezek a szárcsák marha jópofák! Ilyen ötletet! :-D

    A régi villák, hmmm, és egyáltalán micsoda hangulat!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Pipulka, szerintem csak "visszaveszik" a területeiket, amit mi emberek elvettünk...

      Törlés
  6. Fantasztikus a hangulata ezeknek a képeknek, köszönöm szépen, hogy "ott lehettem"!:) A ritka pillanatokat ügyesen elkaptad, ezért plusz pont jár!:D Sosem láttam még gyíkokat farokharapdálni!...:D:D A szárcsák nagyon helyesek, előre sajnálom őket!:((( A "tengerzúgásért" külön dicséret, megszépítette a reggeli hangulatomat, egy okkal több, hogy epekedve várjam a tengeri kiruccanásunkat. Az egész nagyon-nagyon megnyugtató, romantikus..., feltöltődtem, megyek főzni.:D TIFFANYLDA (nem Ida!;)

    VálaszTörlés
  7. Tiffanylda vagy TiffanyIda ..:-) a nagy i is pont úgy néz ki, mint a kis l ezért olvasatba nincs különbség, értem, nem vagy egy Ida :-D
    Köszönöm a plusz pontot, átadom gyíkéknak és szárcsáéknak, én csak jó időben voltam jó helyen :-)
    Örülök, ha a "tengerzúgás" megszépítette a Te reggeled is, szívesen osztozom rajta. Megyek olvasni, hogy mi finomat főztél!

    VálaszTörlés
  8. Igazi kavics-mennyország és dolce vita :) a tó körüli bicajozás az nagyon szuper lehet.

    VálaszTörlés
  9. Az állatos fotóid (is) ismét zseniálisak!!!

    VálaszTörlés
  10. Most én indulok utazásra a te blogodon :)
    Tündéri ez a város, nagyon átjön a fotókról, hogy mennyire jó itt lenni, olasz dolce vita találkozása a hegyek rusztikusságával :) Nagyon átadod, ahogy közel kerülsz a természethez, a hattyúk családi életében támadt zavart, aztán meg a gyíkok szerelmeskedését... Komolyan szurkoltam, hogy a hattyúknál is happy end legyen a vége :)

    VálaszTörlés
  11. Elvira, örömmel látlak! :-)
    Jó hallani, hogy átmegy mindaz a bejegyzéseimen, amit megélek. Hátha más is kedvet kap hozzá mindezt hasonlóan átélni. Annyi szörnyűség van a világban, hiszem, hogy az apró szép dolgok a természetben fontosabbak illetve fontosabbak kellenének, hogy legyenek. Ezen természeti csodák nélkül mi sem léteznénk, jobban kellene megbecsülnünk.

    VálaszTörlés