Örök mosoly

Hagyd, hogy a mosolyod megváltoztassa a világot,

de ne hagyd, hogy a világ megváltoztassa a mosolyod!  

                                         (számomra ismertlen szerző)

Ha a hó nem jön hozzánk, mi megyünk elébe

“Kiéhezve” nézegettem egyik-másik blogban a szép havas képeket, a fehér tájat…

Az nem lehet, hogy itt az Alpok lábainál ne legyen hó, nem és nem. Hófelhőink vannak bőven, mégis fel kellett mennünk a hegyekbe (Marquartstein), mert már kellett hogy érezzem a hóropogást a vándorbakancs talpa alatt.

Eleinte 5-10 cm fehérség terült lábunk alatt, aztán egyre fejjebb haladva nőtt a hóréteg vastagsága.

Megtelt a tüdőnk tiszta ózondús levegővel, fűszerezve finom gyanta és frissen vágott fenyőillattal. Csend honolt, csak a völgyben fekvő falvak harangszója hallatszott fel, és a roppanó hó...

Szálegyenes kivágott fenyők feküdtek az út szélén, 30-50 cm átmérőjűek, hosszúkat könnyű volt lemérnem, 24-25 lépéshossz. Egészséges tömbök, milyen jó lenne egy gerendaház belőle, meleg és faillatú...

Kibuggyanó gyantacseppek

Van válaszút...

Hósipkát húzott bogáncsok

A fák mögött a háttérben a Chiemsee

Elérkeztünk első pihenőhelyünk padjához, - nyaranta itt kerül a hátizsák tartalma először kicsomagolásra - ahonnan elragadó kilátás nyílik Unterwössen településére, a kanyargó Tiroler Achen folyóra.

Tiroler Achen folyó

Felhősipka, de lehet egy sarki róka ült a hegyre :-)

A kilátásban gyönyörködve odalenn egy reptér hótól megtisztított pályájára lettünk figyelmesek. Hazajőve rákerestem az interneten és valóban lehetőség van a repülőiskolában próbarepülésre!

 

Unterwössen

Kisfenyő az erdőn él odakünn...

Hazafelé menet a nap ismét széttolta a hófelhőket, újra kibújt és kísért bennünket hazáig.

Neubeuern kastélya télen, de tavasziasan

Legutóbb adventkor jártunk itt, a legszebb német faluban.  Ez a hely is vissza-visszahív. A festői táj a kilátással, a hegyoldal, a csendes falu...

14 fok tavaszias, téli nap volt mikor a lépcsősoron elindultunk fel a kastélyhoz és a vártoronyhoz. Egy kedves tömöttbundás útitárs is csatlakozott hozzánk, némi finomság reményében szorgalmasan dörgölődzött. De jó volt a bundáját simizni!

Ideiglenes társunk kulturális érdeklődése megegyezett a mi “idegenállatoketetése” érdeklődéssel, így aztán ő hamar lemorzsolódott… Magunkban gyönyörködhettünk tovább a kastélyig vezető út és annak környékének szépségeiben.

A fák között kanyargó Inn folyó

A kastély egy szárnya már hívogat

A ma többszárnyú kastély múltja a 12. századig vezethető vissza. Az 1900-as évek elejétől az épület gimnázium és kollégiumként működik, ahol a diákok a természettudomány, a technológia és a nyelvek világában mélyedhetnek el iskolaéveik alatt.

Információs tábla a kastély és annak lakóinak történetéről

Az épület túloldalán a park télies szürke álmából a fátyolos napfényre ébredően… a csend körbefonta a kastély környékét és csak a néhány látogató csikorgó lépte a kavicsokon adott némi hangot a kora délutánnak.

Borostyánnal befutott hegyoldal

Látkép a falura, a hegyekre

Sziklába épült házak

Vártorony

A hóvirág mögött bújik a fürtös gyöngyike is

A kápolna falfestménye

Az iskola alapítóinak tiszteletére

Visszapillantás a faluból

Viszlát Neubeuern!