"Mindig emlékezz rá, hogy a boldogság nem úticél, hanem az utazás maga"

2013. december 28., szombat

Az ünnep emlékei

Havat nem tudtunk magunkkal vinni, hisz nekünk sem volt :-), nincs most sem, csak a hegyekben.
Viszont reggelente kristályos zúzmara öltöztet be minden fát, bokrot és elszáradt virágot. Amikor indultunk n volt, majd kisütött a nap. Kevés télies hangulat, csak a rádióadó karácsonyi zenéje sugallta, pár nap és itt a Szenteste.





Főn az Inn felett
Némi hó a hegyekben, a mezők zölden virítanak
Decemberben hamar sötétedik, így bámészkodni útközben nem sokáig lehet. Viszont lehet az esti fényekkel játszadozni…







De a legszebb az volt, ami fogadott!






A tavaszias idő odahaza is csalóka játékot játszott velünk és a tavaszi kankalinom, amit nyáron kiültettem a kertbe most karácsonyra újra kivirágzott… :-)

Decemberi kankalin
A kismadarak is csak olykor reggelente jelentek meg némi finom falatért, majd a nap későbbi szakában nem láttam egyet sem.





Egy reggel kedves idegen köszönt be a kiskapun és már szaladt is útjára. 


A közeli tónál sem volt olyan csendes, télies a világ, a napsütésben és szélben nagyobb volt a mozgás a megszokottnál.


A lebegő falu egy más szemszögből






A rövid, de annál intenzívebben megélt csendes ünnepek után idehaza egy nem mindennapi ajándék - utóajándék - várt még rám...


Encián