Az én mozim... egy röpke film
Forgatókönyv: a természet maga
Kameramann(frau): én
Szereplők: a mókus, a varjú, a szarka, a galamb
Mellékszereplők: a macskák
Helyszín: a vén diófa alatt
Röviden a filmről: őszi napok szorgos élelemszerzése a tél beállta előtt. Ki milyen okosággal, furfanggal jut hozzá napi betevő falataihoz vagy a téli almáriumhoz.
A vén diófa |
Mókus, a fürge fricska rohan fel és alá, a lehető legtöbb még a fán függő és a már aláhullott diót is beszerezni.
Mókus |
Varjú, a nagyon okos sem maradhat le a finom falatokról. Bár tudja, neki nincsenek olyan diót feltörő erős fogai, ő eszesebb módon jut az olajos béleshez. Csőrébe kapva egy szem dióval a magasba röppen, majd a kemény aszfaltra leejti azt, és voilá, a dióhéj megnyílik. Már csak gyorsan fel kell szedegetni és egy biztos helyen kicsipegetni.
Varjú |
Ekkor jön a rafinált szarka a színre és megpróbál sokkal, de sokkal gyorsabb lenni a varjúnál és elszedegetni előle a már frappánsan feltört csonthéjast.
Szarka |
Galamb olykor esélytelenül utolsónak érkezik, neki csak a törmelék-maradék jut.
Galamb |
Macskáék a bágyatag nézőközönség: “..milyen jó, hogy mi a májat szeretjük”…
Macskáék |
Vége! Nem, nincs vége, mert a tél beálltáig nap mint nap újra játszódik. :-)