"Mindig emlékezz rá, hogy a boldogság nem úticél, hanem az utazás maga"

2017. július 17., hétfő

Egy forró nap a Herreninsel-en

Van, hogy az Alpok lábánál is hőség tombol és a hőmérő higanyszála felugrik akár 35-36 fokig is. Korábban ez nem volt jellemző, mára megváltozott ez is.
Egy ilyen napon indultunk el a Chiemsee Herreninsel-jére. A Fraueninsel-el ellentétben - már csak a sziget nagyságára való tekintettel is - ez a sziget nem olyan levegős, kivéve persze a partokat, viszont a sziget belseje zöld, erdős és árnyat adó.
A tó legnagyobb szigete 2,3 km2 és míg “húgának” 300 körüli az állandó lakosa, addig a “bátyj” alig lakott, talán 18-20 fő. 
De nem is ezért jönnek ide a világ minden részéről a látogatók, hanem II. Ludwig bajor király kastélyát és annak kertjét szeretnék megcsodálni. A vágy, hogy távol tartsa magától, az általa létrehozottól a publikumot részben működik ma is évtizedek után, mert a turisták ahogy jönnek, úgy mennek is és akkor a sziget ismét elcsendesedik.







A kikötőből először nem a kastély irányába indultunk, hanem a lépcsőkön jobbra fel, ahol a St. Maria kolostor áll.
St. Maria kolostor

A későgótikus épületet 1469-ben szenteltek fel, majd 200 év múlva átépítették és ekkor kapta a barokk főoltárt és a kazettás, táblafestményes mennyezetet.






A templom külső falán az Augustiner kórusalapítvány esperesi címere látható.



A sziget legnagyobb fogadójának sörkertjéből szép kilátás nyílik a tóra, a Fraueninsel hagymakupolás szimbólumára, miközben felfrissíthetjük magunkat egy gyöngyöző bajor sörrel vagy rádlerrel. Aki éhes is jóllakhat a bajor konyha finomságaiból, gyakran sütnek grillcsirkét a szemünk előtt.



Fraueninsel
A kényelmesebbje vagy aki nehezen gyalogol ülhet itt hintóra és kocsikázhat el az árnyas erdőn keresztül a sziget közepén álló II. Ludwig bajor király kastélyához és annak kertjéhez.



Először benéztünk az  Augustiner kórusalapítvány körépületének belső udvarába, mely egy rózsakert. A barokk épület egy múzeumnak és egy festmény kiállításnak ad helyet ma. Onnan aztán nyugati irányba indultunk, amerre kevés turista jár.






Az épületegyüttest körbejárva három különleges napórát is találtam rajta. Egyszer mélyebben is beleásom magam ezek ismeretébe, meglehetősen összetett a téma.




Ablak helyett

Gazdasági épületeket talál itt az erre sétáló. Kaszálók, gyümölcsös, lovarda, hintóparkoló és hamarosan a szigeten élő ménes is feltűnt háttérben a Kampenwand csipkés csúcsaival.











Rövid nézelődés után elértük a park Apollo-Bassin (Apolló medence) nevű befejezetlen szökőkútját. A kert terveit 13 tervezettel Carl von Effner királyi kertész készítette el 1875-ben, a bajor király csak bizonyos részletekhez ragaszkodott a Versailles kastély parkjának másolásában.



Befejezetlen Apolló szökőkút és hajókikötő
A természet megváltoztatta az eredeti arcot

Nagyon erősen tűzött a nap, egy fa alatt jó volt egy padon megpihenni. A szökőkútnak szánt medencét mára a vizinövények foglalták el és megannyi szitakötő, béka otthona lett. Hangos kuruttyolás és a vizipilóták szárnyainak surrogását hallgatuk és figyeltük a pilledt melegben.





Törött szárnyú

Kannibál


Kimerészkedve a napra körülnéztem a meg nem valósult kikötő csatornájánál is.





Vizinövények, épp nyíló tavirózsák és egy hattyúcsalád talál itt magának nyugalmat.






Prien városa a Prinavera fürdő fésűkagylós tetejével

A kert árnyékosabb oldalán elindultunk a kastély felé. Egy magyar társaság gondos kamerabeállításokkal fotózott és szelfizett a kastély irányába. Majd egyre több látogatóba botlottunk, ilyenkor főszezonban mindig nehezebb egy jó fotót készíteni.






A kastély és annak kerjének építése 1878-ban nagyszabású terepátalakításokkal kezdődött. A területet simára, a terveknek megfelelőre kellett alakítani. Évekre költözött ide kovács, kőfaragó, hentes, munkásszállót alakítottak ki a 600 állandó dolgozónak, gőzfűrész és egy szigeti vasút is segítette a hatékonyabb munkálatokat.



A barokk kert formáját tekintve felülnézetből kereszt alakú, szinte megegyezik a Versailles kastély parkjával. Több működő szökőkútja májustól október elejéig a látogatási időben félóránként egy negyed órára bekapcsol. Ilyenkor nézve a teljes parkot, élvezhetjük igazán a vízi játék pompáját.
A központi szökőkút tetején Latona (római) vagy a görög mitológiában Létó, Zeusz kedvese látható.
Latona, békákkal és teknősbékákkal



Közvetlen a kastély előtt álló két legnagyobb szökőkút Fama és Fortuna figurájával magaslik.

Fortuna és angyalok
Fama


Fortuna és egyéb mitológiai szobrok
Fama
Fama
Fortuna




Kisebb szökőkútak, vadállatokat ábrázoló szobrok és egyéb fehér márványszobrok díszítik még a parkot. A park két szélén lugasok, árnyas pihenőhelyek padokkal teszik kellemesebbé a látogatást.
II. Ludwig eredetileg a gyönyörű Ettal környékén szerette volna pompás kastélyát megépíttettni, de az ottani hely szűknek bizonyult, így esett a választás a Chiemsee 230 ha-nyi szigetére.





A kastély belseje szintúgy nem készült el teljesen, melyet csak idegenvezetéssel lehet megtekinteni. Mi már többször jártunk benn és főszezonban egyébként is nagy tumultusra, várakozási időre számítsunk. A bejáratnál van lehetőség odabenn vagy a kerthelységben fogyasztani.





Visszasétáltunk a kikötőhöz, hogy elhagyjuk aznapra a szigetet.



Fraueninsel



Kampenwand 1.669 m