"Mindig emlékezz rá, hogy a boldogság nem úticél, hanem az utazás maga"

2016. október 15., szombat

Szardíniai lábnyomok 1.

Mennyi idő szükséges egy 24.000 km2 területű sziget felfedezésére? Nem tudom, egyébként is relatív, - ki hol mennyi időt szeretne eltölteni - csak azt tudtam mielőtt a szigetre repültünk, hogy az egy hét nem lesz rá elég. A cél elsődlegesen a pihenés volt az élményekben, utazásban gazdag lassan záródó év vége felé.

A sziget észak-nyugati öblében, Alghero városához közel volt a szállásunk, ahová érkezett a repülőnk is. Ezt a zöld félszigetrészt (balra fenn) jártuk be néhány nap alatt. A sziget három személyszállító repülőtérrel rendelkezik, nyugaton Alghero, keleten Olbia, délen a fővárosban Cagliari repterei bonyolítják a forgalmat.

A nyugati és déli részek homokos strandokban, öblökben gazdagok a sziklás meredekek mellett. A természet csodás a tengerpartokon, benn a szárazföldön októberben már gyakran száraz, kietlen. Nem tudom mennyiben más képet mutat ilyenkor a keleti vagy a déli part. Gyanítom a déli part homokos öbleivel hasonló lehet.


Egy hajókirándulás alkalmával lehet a partszakaszokat a legjobban megfigyelni. Alghero öblében gyenge szél csábított a fedélzetre, majd a nyílt vizen már sokkal erősebb szélben, nagy hullámokkal szeltük a km-eket a Neptun cseppkőbarlangja felé. A hajó jobb orrából szerettem volna a partszakaszt és a víz felszínét figyelni, de a szél folyamatosan nyakunkba spriccelte a sós tengert. Fedezékbe kellett vonulni, de így is árgus szemekkel pásztáztam, annak a reményében, hogy szabadon élő delfineket is láthatok. A márciusi bálnamegfigyeléshez már csak ez a vágyam hiányzott.



Irány a nyílt víz!


A partszakasz itt ritkán beépített. Elvétve egy-egy ház, gyakrabban a szigetről visszaköszönő bástyák meredeztek.




A sziget keletkezésének fantasztikus lenyomatai!





A zöld félszigethez igyekeztünk, Capo Caccia, ahol a sziklák mélyében a sziget négy hatalmas barlangjai közül a nyugati parton lévő egyetlen cseppkőbarlangot bejárjuk.  



Azt reméltem a barlang után a szikla csúcsán álló világítótoronyhoz is fel tudunk menni. Sajnos ez egy katonai központ, nem látogatható.

Hajónkkal közelítve a mészkőfalakhoz azok egyre inkább magukkal ragadtak. Micsoda erő tette őket azzá amik, a napfényben megmutatták színeiket, rétegeiket. Egy festő sem kívánhat szebb látványt!


Barlangok mindenütt



Átlátni a tű fokán
 
Elértük a Neptun barlang (Belépő felnőtt: 13,- Euro 2016.) bejáratát és a hajót irányítók szervezett és gyakorlott csapatának köszönhetően mindenki biztonságban ki- és beszállhat a nem egyszerű manőverrel. A hullámverések hatalmas erővel csapkodnák a hajót is a sziklafalakhoz. (Épp ezért is vagy a magasabb vízállás miatt nem mindig látogatható a barlang.)