"Mindig emlékezz rá, hogy a boldogság nem úticél, hanem az utazás maga"

2016. június 13., hétfő

Egy csepp Andalúzia 1.

Andalúzia ízéről először igazán Coelho tollából ismertem meg egyet és mást. Ismerős volt addig a flamenco, az andalúz bor, lovak és a bikaviadalok. Amire itt leltem a néhány napon Andalúzia legnyugatibb csücskében ezeken túl, az egy olyan világ ajtaját nyitotta meg előttem, ami még igen sok látnivalót ígér és vonz.
Odáig nem csak km-eket, hanem az időben is utaztunk.


A francia Alpok havas csúcsai napsütésben

Szó szerint ugráltunk az időben, egész pontosan az időzónákban. Repülőnk a portugál Faro városába vitt bennünket. Portugáliában egy órával korábbi az idő Közép-Európához képest.

Faro városa, háttérben Ria Formosa lagúnák
Algavre partjai, Quarteria városa  
A reptér körüli lagúnák, folyók, árterek




Faro pici reptere

A reptérről kisbusszal mentünk át Andalúziába, ahol megegyezik az időzóna hazánkkal. Így történt, hogy ide-oda ugráltunk az időben.

Időzónák


Portugáliát Andalúziától a Guadiana folyó választja el egymástól, mely az Ibériai-félsziget egyik leghosszabb folyója. Felette egy impozáns híd feszül, mely szállásunkhoz vezetett. 

Guadiana folyó és hídja


Andalúzia Spanyolország legdélebbi részén az Atlanti-óceán és az Alborán-tenger között, Gibraltár szomszédságában húzódik.