"Mindig emlékezz rá, hogy a boldogság nem úticél, hanem az utazás maga"

2015. november 1., vasárnap

A hegy és a Nap

Amikor reggelente hosszan elnyúlva ködfelhő takarja a völgyeket és a napsütés sem riasztja azonnal el, akkor szeretem az őszt. Ezt a méla, nyirkos, gomba illatú őszt… Akkor hívnak a leginkább a hegyek “gyere most mindent adok még a tél előtt”...


Az osztrák Zahmer Kaiser (2.000 m) hegyek invitáltak, főnt ígértek. Kitisztult az ég gyönyörű kékje, ecsettel elkent néhány fehér felhőt az ősz művésze.


Egy szemközti "piramis" hegy, a Geigelstein 1.808 m
Az Aschinger-Almtól (1.000 m ) indultunk, - ahová korábban eddig túráztunk - mely a hegyek lábainál idilli környezetben fogadja a turistákat és innen közelítettünk a "Kaiser"-hez.

Aschinger Alm (1.000 m)


A hegy és a Nap játszott velem…



Hol elbújtak a napsugarak a hegyek cakkos csúcsai mögött, hol kivillantak.




 
 



1.000 és 2.000 m között jártunk, a szerpentines út kacskaringózott velünk felfelé. A hegy északi oldala már behavazott, de ahogy feljebb haladtunk lekerült a kabát, elértük a főn határát. Kellemes meleg levegő simogatott.

Schöberl Alm, zárva volt
Visszapillantás
Aschinger Alm

A zöld legelőket már bronzos erdők színesítik. De aki azt gondolná, hogy a színes virágok már elnyíltak az téved. Az aljzatot bogarászva mi mindent találni az olykor deres, zúzmarás hegyoldalakon.


Fázós százszorszép

Bogáncs kombó
Orvosi szemvidítófű
Hegyi kakukkfű

Talán áfonya

 

Árnyékban...
és napon
 


A nap kedvence a puha moha