"Mindig emlékezz rá, hogy a boldogság nem úticél, hanem az utazás maga"

2015. szeptember 14., hétfő

Őszre várva

Fákon a levelek táncot járnak,
lassan újra több színben pompáznak.
A nyár mosolyogva búcsút intett,
s a fecskék megint útra készülnek.

A porban egy falevél kavarog,
zöld színében apró sárgás foltok.
Ősz illata csapja meg az orrom,
s derűs kedvvel most - szép őszt kívánok. 

Balta Viktória: Őszre várva







 

Egy kései illatos rózsa
Egy számomra új évelő növényt ismertem meg. Magyar neve csinos gerlefej, ami szerintem nem találó. Ellenben a német neve Schlangenkopf (kígyófej) számomra azonnal felismerhető a virágok formáján.



Készült szilva és alma püré. (Itt így hívják, Mus.) Csak rövid ideig főzöm a gyümölcsöket zselésítő cukorral és mindenféle fűszerrel, majd forrón botmixerrel pürésítem és üvegekbe töltöm. Szeretem, ha darabos marad, ezért csak felületesen mixeltem. Varázslatos illat járta át a lakást. Az ősz illatos ajándéka.