"Mindig emlékezz rá, hogy a boldogság nem úticél, hanem az utazás maga"

2014. október 1., szerda

Állati egy ősz

Napok óta kellemes kirándulóidő van, ezért visszamentünk a közeli Kaiser-völgy lankáira magunkba szippantani a még erős nap energiájából. Ebbs községből indultunk, csendes hétköznapi idő volt, az aszfaltozott úton és később az erdőben is csak az aláhulló levelek zizegését lehetett hallani. A távolból egy farönkhasogató gép halk hasítása tette még ősziesebbé a hangulatot. Minden és mindenki készül a télre.




A St. Nikolaus templom parkolónál lettem figyelmes valakire… látjátok? Nem?


Ráközelítek, és most?
 

Mint egy király/királynő ült a fatönkön és lesett, vadlesett...
 

A száradó levelek között az utolsó gombák nőttek és egy-egy késői virág csalogatta a kései méheket, rovarokat.






Két legelésző szőke haflingi ló szintén élvezte a napsütést és a nedves füvön a heverészést. Hangos horkantásokkal, prüszkölésekkel tették nyilvánvalóbbá örömüket.





Szépséges
A Ledererwirt fogadónál megpihentünk, sokáig süttetük magunkat a napon a Zahmer Kaiser lábánál. Teámra más is ácsingózott, majd hamarosan egy újabb játékos társ közelgett...
  
Zahmer Kaiser

Csíkos és fényes ápolt bundája is egy tigrisre emlékeztetett, no meg a karmai, amit játék közben előszeretettel használt. Nagyon jól érezte magát a padon párom mögé bebújva.
  


A szeme sem áll jól...
 



Visszafelé az eget kémlelve egy szitáló szirti sasra (?) lettünk figyelmesek. Sajnos nem ereszkedett alább, hogy meg is bizonyosodhassunk róla. Aztán már csak a bárányfelhők kísértek tovább...



Benyomások, élmények. Mennyi ihlet, mennyi ötlet… egy névreszóló ajándék is elkészült, de erről majd később.