"Mindig emlékezz rá, hogy a boldogság nem úticél, hanem az utazás maga"

2014. február 20., csütörtök

Szlovéniától Montenegróig 3. Zadar

Dalmácia északi tengerparti nagyvárosa Zadar. Az óváros egy része egy félszigetre épült, melyet egy széles hídon át lehet a legrövidebben gyalogosan megközelíteni. Igazán hangulatos!
Zadar kikötője
Jadrolinija járatok
Vanília illatú, leanderes kikötő
Szállásunk egy hétig feljebb a lankánkon volt, szép kilátással az Ardiára, a közeli szigetekre.


Kilátás a szobánkból a tengerre

Irány az óváros a hídon át


Egykori várostvédő falak maradványai
A tengeri kapu
Kopneni kapu a velencei szárnyas oroszlánnal
A Nemzeti tér vagy Népek tere éreztette velem a leginkább a velenceiek hatását, olaszos-kávézós-fagyizós stílusa mindenkit marasztal. Mi is sok időt töltöttünk itt.

Működő óratorony a Nemzeti téren

A fényesre koptatott jellegzetes köves utcák
A Szent Donát templom téren is római kori feltárások mesélnek régi idők emlékéről. Egy sétány vezet a tengerpartra, ahol a fény és zene (tengeri orgona) játéka adhat meghitt perceket nemcsak naplementekor. (sajnos ehhez nincsenek képeim) 

Szent Donát templom
Fórum
A tengerparthoz vezető sétány

A várfalakon belül kutakat alakítottak ki anno a város vízellátásához. Az öt kút tere - melyet ilyen szépre csak sokkal később alakítottak át - alatt mély víznyelő tárnák húzódnak.

Öt kút tere

Egy reggel korán keltünk és részesei lehettünk a városi piac forgatagának. Szeretek piacokon bogarászni, nézelődni, főleg, ha az egy más nemzet országában van, így is közelebb lehet kerülni az ott élőkhöz, szokásaikhoz. Gyümölcsök, zöldségek, elrakott befőttek mi szem szájnak ingere… be is vásároltunk sok finomságból, hogy még sokáig érezhessük odahaza a horvát ízeket.