"Mindig emlékezz rá, hogy a boldogság nem úticél, hanem az utazás maga"

2014. január 25., szombat

Ha a hó nem jön hozzánk, mi megyünk elébe

“Kiéhezve” nézegettem egyik-másik blogban a szép havas képeket, a fehér tájat…
Az nem lehet, hogy itt az Alpok lábainál ne legyen hó, nem és nem. Hófelhőink vannak bőven, mégis fel kellett mennünk a hegyekbe (Marquartstein), mert már kellett hogy érezzem a hóropogást a vándorbakancs talpa alatt.


Eleinte 5-10 cm fehérség terült lábunk alatt, aztán egyre fejjebb haladva nőtt a hóréteg vastagsága.
Megtelt a tüdőnk tiszta ózondús levegővel, fűszerezve finom gyanta és frissen vágott fenyőillattal. Csend honolt, csak a völgyben fekvő falvak harangszója hallatszott fel, és a roppanó hó...




Szálegyenes kivágott fenyők feküdtek az út szélén, 30-50 cm átmérőjűek, hosszúkat könnyű volt lemérnem, 24-25 lépéshossz. Egészséges tömbök, milyen jó lenne egy gerendaház belőle, meleg és faillatú...


Kibuggyanó gyantacseppek




Van válaszút...




Hósipkát húzott bogáncsok


A fák mögött a háttérben a Chiemsee
Elérkeztünk első pihenőhelyünk padjához, - nyaranta itt kerül a hátizsák tartalma először kicsomagolásra - ahonnan elragadó kilátás nyílik Unterwössen településére, a kanyargó Tiroler Achen folyóra.



Tiroler Achen folyó
Felhősipka, de lehet egy sarki róka ült a hegyre :-)
A kilátásban gyönyörködve odalenn egy reptér hótól megtisztított pályájára lettünk figyelmesek. Hazajőve rákerestem az interneten és valóban lehetőség van a repülőiskolában próbarepülésre!
 
Unterwössen




Kisfenyő az erdőn él odakünn...

Hazafelé menet a nap ismét széttolta a hófelhőket, újra kibújt és kísért bennünket hazáig.